8. - Forró levegő a munkahelyen

8. - Forró levegő a munkahelyen

~Derek~

 Reggel, vagyis még igencsak hajnalban ébredtem, és mivel nemtudtam visszaaludni, inkább csináltam egy kávét. Visszafelé menet a szobám felé, Kiara szobája előtt elhaladva suttogó hangok ütötték meg a fülemet.

Mi a fenét keresnek ezek fent ilyen korán? - kérdeztem magamban és megláttam,hogy nincs teljesen becsukva az ajtó így nem bírtam magammal.

"- Hol a fenében voltál? És miért osontál ki? Még Derek kocsiját is elvitted. Mi történt Kiara? - kérdezte a húgom a barátnőjét, aki hosszú ideig csak csendben volt én pedig elgondolkodtam a hallottakon és most már én is kíváncsi voltam a válaszra.

- Miért nem mondod el ha történt valami? Már otthon is voltál ilyen, nem is tudom mit aki valami fontos dolgot titkol. Nem bízol bennem?

- Dehogynem. - hallottam  ekkor Kiara hangját. - De  . . . .

- De mi? Mond el, hogy segíthessek. Ismerlek már ezer éve és néha főleg most még mindig úgy érzem, hogy sok minden van amit nemtudok rólad Kiara.

- Lehet. És sajnálom. Vannak dolgok amikről jobb ha nem tudsz Sophie. Ezek hozzám tartoznak, az én gondjaim és magamnak kell megoldanom őket.

- Látod? Végre. Gondok. Miféle gondok? Miért nem mondtad? Tudhatnád, hogy bármiben számíthatsz rám.

- Tudom. És nem is tudod mennyire hálás vagyok neked ezért. Dereknek is. De jobb ha nem tudod. Kérlek Sophie - halt el a végére Kiara hangja és mintha sírni is elkezdett volna.

Közben én pedig azon töprengtem mi történhetett vele az életben? Vagy mik? És miknek a következményeit viseli most?

El sem tudom mondani mennyire nehéz volt ellenállni, hogy ne nyissak bele és szóljak bele a dologba, de az eszem azt súgta inkább hagyjam és válasszak másik utat.

Nem is tétlenkedtem. Rögtön tudtam kit kell hívnom. Igencsak korán volt még, de Ryan már megszokta, hogyha úgy alakul a dolog akkor ilyenkor is zaklatom. Rögtön fel is vette és elmondtam neki mit akarok.

- Értem főnök. Állandó megfigyeléssel? A jelentés melyik időszakról szóljon?

- Állandóan. És olyan régről amilyenről csak lehet. Mindent tudni akarok. Valami nem tetszik itt nekem. És azok alapján amit hallottam - mert mindent elmondtam Ryannek csak így tudja rendesen megcsinálni amit kértem, és meg is bízom benne már annyira  - valami nincs itt rendben. És ahogy már ennyi idő alatt megismertem őt inkább maga akarná megoldani a dolgait mint, hogy segítséget kérjen.

- Ahogy megtudok valamit azonnal szólok uram.

- Köszönöm Ryan.

Miután Ryannel beszéltem sem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mi a fene folyik itt. És ami még inkább aggasztott, hogy Kiara még Sophienak sem mondta el, akkor majd pont nekem árulná el mi történik vele.

De előbb utóbb megtudom. Vagy tőle, vagy mástól. Mindig megszerzem amit akarok. És ha már tudom akkor igyekszem majd segíteni neki. Bár elképzeléseim sincs mibe keveredett, de azok alapján amit hallottam, nem valami kis semmiség lehet.

Nemsokkal később a nappaliban vártam Kiarara, hogy dolgozni menjünk. Úgy tettem mintha mi sem történt volna. Ahhoz képet ezt ő is jól játszotta.

- Ha nem baj, akkor később beugrok tesó ideje lenne elkezdeni szervezni az Aspeni bulit.

- Sophie, van még vagy 2 hét karácsonyig.

- Akkor is, időben el kell kezdeni. Remélem a barátnőd elfelejteni a dolgot - tette hozzá a húgicám, de mint később kiderült nem volt ekkora szerencséje.

Éppen ebédidő volt mikor megjelent az irodában Holly. Sophie is itt volt már, és mivel nem adtam annyi munkát Kiaranak volt idejük szervezkedni, míg én az ügyeket intéztem az India úthoz és melóhoz majd.

Mivel későn jött és a lányokkal már ebédeltünk az irodában így hoppon maradt és nem mentem el vele. Amúgy se sok kedvem lett volna hozzá. Sőt. Az utóbbi időben egyébként is többet voltunk együtt a kelleténél. Ha továbbra is ennyire a nyakamra jár megint emlékeztetnem kell, hogy senkije nem vagyok neki, és hogy jobb ha tartja magát ahhoz amit mondtam neki anno a kapcsolatunkkal kapcsolatban.

Kiaraéknak viszont nem volt szerencsére mert Holly szervezkedés közben kapta őket rajta, így csatlakozott hozzájuk. Láttam mindkettőjük arcán mennyire örülnek neki.

- Ajánlom neked, hogy világosítsd fel, hogy ne járkáljon folyton ide be. Frászt fogunk kapni, ha még egyszer bejön. Aranyos, hogy segíteni akart meg minden, de közben végig téged lesett és már zavart. A frászt akar szerintem segíteni csak be akar vágódni nálad. Nekünk meg semmi kedvünk nézni ahogy enyelegtek - mondta halkan Sophie mikor a kis magán szobámban kapott rajta.

Éppen átöltöztem egy fontos találkozóra az Indiai munkával kapcsolatban.

- Elintézem nyugi - mondtam a húgicámnak aki visszament a lányokhoz.

Erre a remek délelőttre innom kellett.

Volt az irodához egy amolyan kis konyharészleg szerű, egy kis pulttal, hűtő, mikró ilyesmi. Bármikor jól jöhet. Ezt a kis sarok helyiséget csupán egy vékonyka fal választotta vagy inkább takarta az irodától.

Legnagyobb meglepetésemre mikor beléptem Kiarat találtam bent, aki éppen egy kávéval bajlódott a pultnál. Néhány röpke pillanatig csak álltam és néztem őt és úgy tűnt nagyon bele lehet merülve a gondolataiba mert még akkor sem vett észre amikor mögé léptem.

Bár lehet, hogy hülyeség volt, de túlságosan is közel settenkedtem hozzá.

Nemtudom mi ütött belém, még az sem zavart, hogy csupán egy fal választ el Sophietól és Hollytól.

Mivel annyira el volt merülve a gondolataiban, volt egy olyan sejtésem ha hozzáérek egy csöppet a frászt hozom rá. Mégis megtettem. Ujjaimmal gyengéden végigsimítottam nyakának puha bőrén mire tényleg megijedt és rögtön szembe fordult velem de szerencsénkre nem állt neki kiabálni.

- Mit művelsz? - kérdezte szinte suttogva, hogy ne halljanak meg minket.

- Szerinted? - kérdeztem vissza és még közelebb húzódtam hozzá ezzel sarokba szorítva őt a pult és a testem közé.

Láttam rajta, hogy menekülne de nem állt szándékomban hagyni.

Karjaimat a dereka köré fontam, és ha ez még lehetséges akkor még közelebb vontam a testét az enyémhez.

Éreztem, hogy nem hatástalan a dolog rá, és ez egy elégedett mosolyt csalt az arcomra. Nem mellesleg pokoli jó érzés volt ismét  a karjaimban tartani őt.

Láttam rajta a szemében is, hogy ellenkezni szeretne meg nem is tudtam. A teste ismét elárulta. Ő is akarja.

- Mit ne mondjak nem kicsit vagy pofátlan. A barátnőd szinte itt van mellettünk. Ennyi erővel előtte is csinálhatnád.

- Azt hiszed nem merném megtenni? Gondolod ez visszatart? Akkor nem ismersz még teljesen. És nem a barátnőm.

- Ó bocsánat. Akkor az ágy társad? Vagy minek nevezzem?

- Mi az csak nem féltékenységet hallok ki a hangodból?

- Ne álmodozz. Nem minden nő olyan bolond, hogy elaléljon tőled - súgta válaszként, de nagyon is jól tudtam miként hatok rá.

Ezután ki tudja mennyi időre csak a tekintetünk kommunikált egymással. Elvesztünk a másik tekintetében. Közben a kezeim pedig a testét fedezték fel.

Egy két részes nadrág kosztümöt vett vele, alá egy fehér egek micsoda felsővel. Tökéletes simult az idomaira, amikről egy férfi csak álmodhat.

Nem is tétlenkedtem. Óvatosan miközben tovább szópárbalyoztunk a dereka két oldalánál a felsője alá ügyeskedtem a kezem. Ahogy az ujjaim csupasz selymes bőréhez értek rögtön benne is akadt a levegő és éreztem amint a teste megremeg a kezem alatt.

Kezét a mellkasomra tette, a másikat pedig a vállamra megpróbálva egy igencsak gyenge ellenállás félét, de a simogatásaim hamarabb célba értek és már nem volt ereje ellenkezni.

- Te megőrültél - suttogta miközben egyre nehezebben vett levegőt én pedig ajkaimmal a nyakára hajoltam és végigcsókoltam a bőrét.

Utána pedig rajtam volt a sor, hogy meglepődjek.

Egyik pillanatról a másikra ujjaival a hajamba túrt és már csak arra eszméltem fel, hogy azok az édes ajkak csókra csábítsák az enyémet. Ajkaim rögtön válaszoltak is a csókjaira.

Teljesen elvesztünk a pillanatban. Főleg mikor nyelve átcsúszott a számba és forró táncot járt az enyémmel. A következő pillanatban felemeltem őt és a pultra ültettem. Nem kicsit lepett meg amikor lábait a derekam köré fonta és még nagyobb szenvedéllyel csókolt.

Bár az elmúlt percekben nem ez az első eset. Már azon ledöbbentem, hogy ilyen módon és, hogy ő csókolt meg. Lám mégsem sokáig sikerült neki tagadnia, hogy ő is akarja.

Ez a néhány kósza gondolat formálódott meg az agyamban mert másra ezzel a nővel a karjaimban nem igen tudtam gondolni, csak kiélvezni a heves csókjainkat. Aminek a hátrányai is megvoltak. Nemcsak a csókokat, hanem még többet akartam.

És valamiért rajta is éreztem, hogyha nem itt nem ebben a helyzetben lennénk, akkor nem mondana nemet. Azonban egyszer minden jó véget ér.

Váltottunk a tüzes csókok után néhány apróbbat, majd ajkaink elszakadtak a másikétól. Mindketten alig kaptunk levegőt, de addig is míg igyekeztünk összekapni magunkat a karjaimban tartottam. Ki akartam élvezni ezt a pici időt még mielőtt ismét eltol magától.

Erre a néhány pillanatra míg igyekeztünk ismét rendesen levegőt venni,homlokát az enyémnek döntötte, majd mielőtt tényleg bekövetkezett volna, hogy eltoljon magától ezúttal ő húzta végig nyelvét a nyakamon majd a fülembe suttogott:

- Azért ebben nem vagy rossz, de ne bízd el magad nagyfiú - mondta és egy gonoszkás mosoly is bújkált az ajkaink amiből tudtam, hogy tényleg emberemre akadtam a személyében. Noha néha mint most sem tudtam ezt mire vélni. De később a dolgok ezen részén majd töprengek most inkább össze kell kapjam magam.

Kiara kibontakozott a karjaimból majd ismét a saját lábán állva összehozta azt a kávét és kisietett a lányokhoz. Előtte még láttam, hogy pont amit ismét látómezőbe került megtörölte picit az ajkait amin a rúzsának csupán halvány nyoma maradt.

Kissé lenyugodtam picit később kerültem én is elő, és közben beletúrtam csöppet kócos tincseimbe amiről rögtön az jutott eszembe, hogy  pár pillanattal ezelőtt még Ő tette ezt a szenvedély hevében.

Nem volt időm tovább ezen töprengeni mert amint kiléptem és ezen művelet közben Sophie tekintete Kiararól rögtön rám vándorolt. Még az volt a szerencse, hogy Holly végig háttal ült nekünk miközben a húgom neki magyarázott valamit nagyon de a szeme engem figyelt.

Rögtön tudtam a pillantásából, hogy sejti, hogy valami történt itt az előbb. Az már csak idő és részlet kérdés volt, hogy mikor kérdez rá és, hogy engem vagy a barátnőjét fogja faggatni.

Visszaültem a helyemre, Holly rögtön felém nézett. Kapott egy mosolyt és úgy tettem mint aki nagyon belemerült a munkába. De csak tologattam magam előtt a papírokat és közben a nem olyan régi gondolatok férkőzték vissza magukat a fejembe.

Természetesen Kiararól, akiről néha nem is tudom mit gondoljak. Egyik pillanatban egy olyan nőként látom magam előtt akiről minden férfi csak álmodhat, de főleg az olyanok akik inkább a komoly kapcsolatok hívei és néha őt is ilyennek látom. Hogy inkább amolyan szerelmes típus és, hogy egy olyan pasit érdemelne.

A másik pillanatban pedig mikor velem van, a karjaimban egy ilyen intenzív és szenvedélyes percben pedig mint egy vadmacska olyan, egy igazi ragadozó.

Nem is tudom néha ezzel teljesen összezavar és nemtudom mit gondoljak ilyenkor. De mi tagadás veszettül imádom az utóbbi énjét, főleg mikor képtelen ellenállni nekem. És noha ez már kész tény számomra és ő sem tagadja, hogy vonzódik hozzám mégis tudom, vagyis úgy gondolom számára ez nem komoly és nemtudna egy ilyen se veled se nélküled kapcsolatot elképzelni magának. És valljam be én se. Ő inkább annak ellenére, hogy a közelemben kijön belőle a vadmacska mégis inkább az imént említett komoly kapcsolatot akaró nők táborába tartozik.

És ahogy ezen töprengek azon is töröm a fejem, hogy én képes lennék e egy ilyen kapcsolatra? Lekötni magam egyetlen nő mellé? Hihetetlen is, de ő az első nő aki ilyen dilemmát okoz számomra és, hogy egyáltalán megfordulnak a fejemben ilyen gondolatok.Ez azért nemsemmi.

Bár szerintem anyám és a család öröm táncot lejtene ha hallaná és jönnek azzal, na majd csak végre benő a fejem lágya és beleszeretek valakibe. Tényleg ez történne? Nem. Az kizárt. Én és a szerelem? Két külön fogalom. Csupán vonzalom és szenvedély aminek néha, na jó talán egyre sűrűbben engedünk. 

Nincs ebben semmi rossz. Főleg, hogy nemcsak a részemről áll így a dolog. Ne is agyalj többet ezen - figyelmeztettem magam. - Majd lesz valahogy. Addig is míg így ilyen jól elvagyunk minek annyira komoly gondolatokkal foglalkozni mint a kapcsolat. Ő sem vesz biztos ennyire komolyan, ezt a tudtomra is adta így egyenlőre marad ez a felállás. És nem utolsó sorban egyenlőre itt van még Holly is. Noha nem igen tudom mit kezdjek vele.

De mivel jön ez a karácsonyi buli aminek a szervezésében nem mellesleg ő is részt vesz, milyen lenne már ha nem akarnám, hogy ott legyen. Utána majd elmondom neki, hogy most már tényleg hagyjuk annyiban a kettőnk dolgát.

Oké Derek térj vissza a földre - róttam meg magam és tényleg igyekeztem visszatérni a munkához.

Közben észre sem vettem, hogy annyira elmerengtem ezekkel a gondolatokkal, hogy fel sem tűnt, hogy Kiara kiment az irodából csak most kapom fel a fejem mikor visszajött.

Egy nagyobb borítékkal a kezében.

- Ezt most hozták. Dean küldte néhány terv az Indiai munkához újabb tervek. Az ünnepek végére véglegesek lesznek és utána utazhattok. Az előbb hívott - tette hozzá és nem is tudom miért ez a kis mondat nem éppen nyerte el a tetszésemet. Hogy ők ketten ennyit beszélgetnek. Na oké Derek ezt most hagyd abba!

Inkább a tervekre koncentráltam. Hálás voltam Sophienak aki lekötötte Hollyt és ahogy láttam egész jól elvoltak. Addig én és a kis asszisztensem erre koncentrálhattunk.

- Szeretném majd, hogy velünk gyere természetesen. Ha akarod átnézhetjük. Kíváncsi lennék a véleményedre - mondtam neki mire felcsillant a szeme gondolom az India út gondolatától, hogy tényleg elmehetünk oda.

Így hát mivel a lányok az ő asztalát elfoglalták az én székem mellé hozott egy másikat és leült mellém,hogy nekilássunk a terveknek.

Mi tagadás Deannek máris remek ötletei voltak amiket ha még jobban kigondol és kidolgoz a befektetők teljesen odáig lesznek tőle.

Közben Kiarának magyaráztam ezt azt és válaszoltam a kérdéseire, és tetszett, hogy ennyire érdekli a dolog és részt akar venni mindenben. Fantasztikus nő.

Viszont egy valamivel nem számoltam. És lehet ő sem.

Mégpedig a nem olyan régi igencsak közeli pillanataink után ismét veszélyesen közel kerültünk egymáshoz. Eddig kissé belemerültünk a munkába ami nem is baj, de ismét kezdte elvonni a figyelmem a közelsége. És egyszerre csak nemtudtam parancsolni magamnak és azon kaptam magam, hogy az egyik kezem az asztal lapja alá rejtem és az ujjaim végigsimítanak azon a kezén ami szintén az asztal alatt rejlik.

Rögtön rám kapta a pillantását és azonnal láttam, hogy benne akadt a levegő de erősnek mutatta magát és úgy tett mintha mi se történt volna és ismét a papírokra figyelt.

A többiek számára észrevétlenül simítottam végig a karján miközben ő próbálta azt mutatni, hogy semmilyen hatással nincs rá az érintésem. Persze nem sok sikerrel.

A határait azonban nem feszegethettem sokáig mert Holly épp megindult az asztalunk felé, mert talán már végetért a tervezgetés.

Ekkor bújt ismét belém a kis ördög. Mivel közben megfogtam az asztal alatt Kiara kezét és nem is engedtem,még akkor sem amikor Holly felém hajolt, hogy megcsókoljon. Ahogy mondani szokták, rövid és lényegre törő volt a dolog, közben pedig Kiaratól egy nem éppen kellemes karmolást kaptam.

Mégis legszívesebben elmosolyodtam volna a reakcióján.

- Lekísérsz édes? - kérdezte tőlem Holly és nem akartam bunkó lenni, így elengedtem az én kis vadmacskám, hogy lekísérjem Hollyt.

Magam mögött hagytam a lányokat és volt egy olyan érzésem is,hogy Sophie információ hiányában letámadja majd a barátnőjét így hagytam egy kis időt nekik.

Lekísértem Hollyt a kocsijáig a parkolóba ahol ismét a nyakamba akaszkodva letámadott és mondanom sem kell férfi lévén nem éppen hadakoztam. És persze ki lenne olyan bolond ha egy ilyen nő mint Holly mászik rá ellökje magától? Noha szent igaz, hogyha így folytatom az életben nem fog leszállni rólam, de a fenébe is én ilyen vagyok.

Néha még én magam sem tudok a saját tetteimen, gondolataimon eligazodni. Egyik pillanatban sőt a a 24 óra legnagyobb részében Kiarat akarom igaz vele kapcsolatban fogalmam sincs hányadán állok, a nap kisebbik részében pedig nemtudok Hollynak nemet mondani. Ki tudja vele lehet ez már csak a megszokás. Ő mindig kéznél volt és van ha kellett. De ideje lenne vele abbahagyni ezt. És mivel a karácsonyi bulira eljön, utána abbahagyom és át kell töprengjem magam mi is legyen Kiaraval. Vagy, hogy most mi is ez? Amolyan barátság extrákkal? Mert ha jobban belegondolok nem hiszem, nem nézem ki magamból, hogy képes lennék hűséges lenni hozzá és valljuk be igencsak sokszor kerülök kísértések közelébe. És ő az akit nem akarok bántani. És ha ezt meg is akarom tartani akkor nem szabad közel kerülnöm hozzá. Legalábbis komolyan nem. Fékeznem kell magam, hogy csak ezen a játékos szinten maradjunk jól van ez így, nem kell ennél komolyabb. Azzal csak bonyolítanánk az amúgy sem egyszerű életünket.  . . . . . .

~Kiara~

Komolyan nem mintha eddig könnyű lett volna de ezen a pasin kiigazodni egyszerűen lehetetlen vállalkozás. Természetesen Derekre gondolok.

Nem is tudom sokszor mit gondoljak róla. Nem is olyan régen mikor kettesben voltunk LA-ben akkor is és néha most is olyan jól el lehet beszélgetni bármiről és ilyenkor úgy gondol az ember rá mint egy barátra aki mellette van ha kell, és ha nem is mondja el mindig tudom, hogy ő is olyan mint a húga,hogyha gondom van és kérném rögtön ugrana, hogy segítsen. És ez miatt hálás is vagyok neki, nem hiába is imádok mellette dolgozni. Nem utolsó sorban pedig nem kevés a fizetés sem ami jól jön rendezni a dolgaim, de még így kell néha a másik meló ha tényleg szeretnék egy saját lakást nem másoktól függeni.

Tudom,hogy nekik ez természetes nap mint nap ennyi pénzzel dobálózni, de nekem ez sosem volt az. Mindig keményen meg kellett dolgozzak azért amit elő kellett teremtsek magamnak és anyámnak és eleinte apámnak aztán tessék lássék miatta hova jutottunk, és jutottam. Még most is az ő bűneiért fizetek.

De elég. Ne gondolj arra. Elmúlt. Csak egyszer tudjam ezt le, hogy örökre elfelejthessem az apámmal együtt.

Néha mikor ahogy most is mikor egy kicsit egyedül maradok főleg itthon a szobám magányában előjönnek ezek a borús gondolatok. Hiába is akarok vannak olyan dolgok az életemben amik felett maximum csak időszakosan hunyhatok szemet mert utána vissza kell térni a valóságba.

De talán hamarosan tényleg minden ilyenféle dolgot lerendezhetek és tényleg képes leszek örökre elfelejteni ezeket és új életet kezdeni. Addig is ki kell tartsak és elfogadni, hogy így alakult az élet.

Így elkalandozva a gondolataimban ocsúdtam fel, hogy a Derekkel elkezdett gondolat menet hol kötött ki.

Visszatérve rá és így az ágyamban fekve kiélvezve Manhattan csodás fényeit megengedtem magamnak, hogy egy pillanatra felidézzem a ma történteket. Bár lehet, hogy nem volt éppen okos gondolat.

Komolyan nem értem ezt a pasit. Egyrészt tudom róla, hogy még csak gondolnom sem kellene rá és,hogy Derek a teljes ellentéte annak a pasinak akire szüksége lenne mert az tuti, hogy abból semmi jó nem sül ki ha egy ilyen kaliberű fickóval kezd. Már ami a nőkhöz fűződő kapcsolatait illeti.

Akármennyire is képes megbolondítani és előhozni a másik, bevállalós, szenvedélyesebb énem többet sose kaphatnék tőle. Főleg a hűséget nem várhatnám el egy olyan férfitól mint ő aki úgy váltogatja a nőjeit mint mi a fehérneműinket. Hát köszönöm ebből nem kérek. Ez a laza kapcsolat vagy nem tudom minek nevezzem ami közte és Holly között van,de én így nemtudnám csinálni. Főleg, hogy Derek az a fajta férfi aki képes akármelyik nőt csupán egyetlen jól célzott mosolyával levenni a lábáról.Ha netán tegyük fel csak, de tényleg csak elméletben, hogy valakivel belemenne egy rendes kapcsolatba oké példának okául akárcsak velem is, én szerintem ha tegyük fel bele is szeretnék ismerve az élőéletét nemtudnék teljesen megbízni benne.

És kinek kellene egy olyan kapcsolat amiben állandóan azok görcsöl, hogy netán éppen ki mászik rá a pasijára - mert Dereknél mindig van jelentkező - és, hogy Derek kinek hagyná?  Mikor csábulna el? Nemtudom de szerintem ő be is van oltva az ellen, hogy csak egy nővel legyen kapcsolata. Vagy csak én nemtudnám ilyennek elképzelni. És ezt nem bántásként gondolom róla, ő egyszerűen ilyen. Ennyi pénzzel, az ész veszejtően szexi külsejével ki hibáztatná ezért?

Így hát aztán semmi ostobaság Kiara - mondogattam magam. Oké el vagyunk meg minden, de semmi komoly. Néha mint ma is ennyi lazaság belefér. Nem is tudnám pontosan leírni csak, hogy olyankor mint ma is csöppet elveszítjük a fejünket. Ezzel csak az a baj, hogy egyre sűrűbben fordul elő, és hogy mint a mai alkalom is csöppet felzaklatott a dolog és már nem egészen olyan játék szaga van a dolognak.

- Min agyalsz ennyit? Ha akarod visszahozlak a földre. Jó kis módszereim vannak - kukkantott be a szexi mosolyával az imént említett dögös férfi példány.

- Tartogasd a módszereid az ágyasodnak.

- Ejnye mintha megint féltékenységet hallanák ki a hangodból - vigyorgott rám Derek és egy picit beljebb merészkedett az ajtón, de szerencsére csak annyira, hogy nekidőlhessen a falnak.

Addig jó még a két lépés távolság megvan köztünk - gondoltam magamban és erre el is mosolyodtam picit.

Persze nem kerülte el a figyelmét.

- Na mi jár a csinos kis fejedben?

- Ne legyél annyira kíváncsi. Még a végén az eddiginél is több szívet törtél össze ha a kíváncsiságod miatt idő előtt öregednél meg.

- De vicces ma valaki. De oké, egy pont oda.

- Biztos minden oké? Mintha gondterhelt lett volna az arcod. - terelte komolyabbra a beszélgetést. Na ezt sem éppen akartam.

- Minden oké. Csak elmerengtem picit.

- Biztos? - nézett rám kutató tekintettel, és hirtelen olyan érzésem támadt mintha sejtené, hogy nem éppen minden oké nálam. Nem kicsit ijedtem meg erre a gondolatra. Lehet, hogy még a tekintetemen is átfutott a rémület a gondolatra, hogy ő vagy akár Sophieék megtudnák ezeket a dolgokat rólam.

- Azért tudod ugye,hogy akármiben ha kell segítség rám számíthatsz. Csak egy szavadba kerül.

- Megjegyzem. És köszönöm - mosolyogtam rá, mikor ismét bizonyította, hogy a nőcsábító rossz tulajdonsága ellenére egy rendes, segítőkész ember és barát is.

- Inkább pihenj hosszú napok várnak ránk.

- Igaz. Bár ez a buli szervezés már most kezd sok lenni. De legalább Sophie élvezi.

- Igen, és Hollyt is leköti - jegyezte meg halkan, de úgy tűnik mégsem annyira halkan mint szerette volna,de voltam olyan rendes és egy szót sem szóltam csak igyekeztem nem elmosolyodni és megkérdezni, hogy ha ilyen gondolatai vannak a nővel kapcsolatban akkor minek van vele?

Inkább nem feszegetem ezt a kérdést, nem is vagyok kíváncsi rá és nem hiányzik még egy dolog amin agyaljak. Főleg nem vele kapcsolatban.Sőt. Semmire nem kell gondolnom aminek köze van Derekhez - mondtam magamnak, majd jó éjszakát kívánt nekem. Igaz ő ezt sem akárhogy tette.

Mivel a kis beszélgetésünk alatt én még mindig ágyban voltam - teszem hozz pizsamában és betakarózva - ő egyre közelebb jött felém míg nem teljesen el nem ért és fölém nem hajolt.

Halkan a fülembe suttogott egy jó éjszakát és már csupán ennyitől megborzongtam, hát még mikor az ajkai egy röpke ugyanakkor végtelennek tűnő pillanatra az enyémre tapadva megcsókoltak.

Rövid, mégis mámorító csók volt amitől minden épeszű gondolat elszállt belőlem. Ő pedig megvillantva a szexi és pimasz mosolyát mint aki jól végezte dolgát kiillant a szobából. Én pedig még mindig csöppet kábán ott maradtam. Ki tudja mivel később a józanabbik énem képzeletbeli pofonja után tértem magamhoz és igyekeztem az iménti jó éjt puszit kiverni a fejemből és elaludni. . . . . .

Két héttel később . . . .

A napok és a két hét szinte elrepült. Szerencsére ami engem illett hála az égnek egész nyugodtan is, mert a húzósabb része a következő találkozó miatt majd csak az ünnepek után kell aggódjak. Így el is döntöttem, hogy addig nem fogok erre gondolni inkább kiélvezem a nyugodt többé kevésbé boldog napokat.

Sophie szervezte továbbra is a karácsonyi partit Aspenben Holly segítségével. Kettejükre maradt a munka mert engem Derek és az Indiai munka kötött le. Amit meg kell mondjak nagyon várok mert ha minden igaz akkor az ünnepek után az előzetes tervekkel amiken Dean dolgozik odarepülünk.

Deant említve vele is Aspenben találkozunk este ugyanis ma szentestére egy családi karácsonyi vacsora lesz, a nagy meglepi partit pedig Sophie másnap estére tartogatja.

Ennyi minden szervezésével aztán gyorsan elszaladtak a napok nekünk pedig a munkával. És szerencsére vagy nem is tudom mit gondoljak erről de Derek az utóbbi két hétben nem is próbált közeledni felém, se letámadni semmi. Elvileg ennek örülnöm kéne, de mégis itt van az a szó, hogy DE . . . . .

Elég. Ezt most hagyd abba - mondtam magamnak csomagolás közben.

Ma voltunk még pár dolog miatt az irodában, de javarészt az utazásra készülődtünk. Sophieval a héten rengeteget voltunk vásárolni is, persze ruhát néztünk a partira.

Ami a karácsonyi ajándékokat illeti,és ahogy Hamptonéknél hagyomány idén Dereken volt a sor. Neki kellett ajándékot venni mindenkinek, és természetesen az ajándék felelős sem marad meglepetés nélkül. Dereknek pedig a bolondos kishúga szeretett volna ajándékot adni.

Erről hiába próbáltam faggatni a barátnőmet egy szót sem tudtam kihúzni belőle, majd majd meghaltam a kíváncsiságtól. És megmondom őszintén picit féltem is ez miatt, nem tudom megmagyarázni,de ezzel a Derekkel kapcsolatos ajándékkal kapcsolatban volt valami ilyenkor Sophie tekintetében mintha sántikálna valamiben. De lehet, hogy csak az agyamra ment a sok ünnepi dolog és készülődés én én hallucinálok.

- Kész vagy? Derek indulni akar - kopogott be hozzám Sophie.

- Persze, mehetünk. Miss Szőkeség is itt van? - kérdeztem rá lehet kicsit gonoszul.

- Naná, hogy itt. Már Dereket nyalja falja a kocsiban. Komolyan agyaltam rajta, hogy mi külön megyünk - lépett be a barátnőm mögött vigyorogva Anthony is, akit rögtön meg is öleltem mert az utóbbi időben picit el volt veszve.

- Na ezért a fogadtatásért máris megérte - puszil meg ő is.

- Szóval hol a külön kocsi? - kérdeztem ismét rá, mire Sophie is egyet értett, hogy inkább Anthonyval megyünk ki a reptérre, a limót pedig meghagyjuk a gerlepárnak.

Sophie szólt a Ryannek, hogy adja át Dereknek, hogy majd a reptéren találkozunk és, hogy ne várjanak ránk. Mi pedig elindultunk Anthony kocsijával.

Nemsokkal később pedig már a gépen ültünk úton a Coloradoi Aspen felé. Közben pedig azon töprengtem mit tartogat számunkra ez a pár nap és az ünnepek . . . ..  .

~Derek~

Mivel Ryan is velünk jött nem lepődtem meg amikor a repülőn kialakított rögtönzött kis irodámban bukkant rám. Már vártam őt. Mielőtt felszálltunk szólt, hogy szeretne átadni valamit. Mit ne mondjak kíváncsian vártam.

Picit meg is lepődtem amikor egy aktát nyomott a kezembe és hirtelen nem is tudtam mire vélni. De mielőtt rákérdeztem volna megláttam rajta egy címkét egy névvel ellátva.

Kiara Brightmore

- Az információk amiket kért uram. Talál benne egy két érdekességet, ennyit tudtam megszerezni. Óhajtja, hogy továbbra is folytassam?

- Van arról információ benne, hol és kivel találkozott akkor éjjel?

- Nincs uram. Semmi hasonló nem történt azóta. De úgy érzem erre választ kaphatunk még és kíváncsivá is teheti miután olvasta a jelentést.

- Akkor folytassa Ryan. Tudni akarom. Valami nem stimmel itt és segíteni akarok neki és ha csak így engedi akkor legyen így.

- Igen uram.

- Köszönöm Ryan elmehet - mondta és már kettesben is voltam az aktával amiből remélhetőleg legalább egy két dologra választ kapok.

Éppen azon voltam, hogy kinyissam, mikor közeledni hallottam valakit. Volt kéznél egy zárható fiók abba rejtettem az aktát és döntöttem el, hogy az ünnepek utánra halasztom, hogy fényt derítsek a dolgokra amik Kiarat nyomasztják.

Itt vannak a család, a barátok, az ünnepek, a vacsora és a buli utána majd foglalkozok ezzel - döntöttem el mikor Anthony belépett.

- Na mi van tesó? Tedd már le a munkát végre és bulizz velünk. Mi a helyzet veled és a kis barátnőddel?

- Kire gondolsz? - kérdeztem vissza.

- Miért annyian vannak? Tudod, hogy Hollyra gondoltam, de ha már itt tartunk Kiara is érdekel.

- Inkább hagyjuk most a nőket - válaszoltam neki.

- Oké egyenlőre megúszod. De Aspenben lógsz nekem egy piával és mesélsz - mondta és tudtam,hogy kár ellenkezdnem vele így megadtam magam.

- Legyen.

- Király.Kíváncsi leszek milyen napok elé nézünk. Valamiért úgy érzem nem lesz unalmas. Főleg neked öcsi - kacsintott rám Anthony és máris rosszat sejtettem. Nm hiába sejtettem, hogy a drága húgicám valami érdekes ajándékot szervez nekem karácsonyra. És ekkor még nem is gondoltam mennyire érdekes lesz. Vagy inkább élvezetes??